13.

Sziasztok! Nem fogunk mentegetőzni,tudjuk sokat késtünk és nagyon sajnáljuk azért reméljük hogy kapunk pár visszajelzést hogy még olvassátok-e.
Puszi
R&A

Mikor beléptem az ajtón ledobtam a táskám hangosan köszöntem, de sehonnan nem hallottam, hogy visszaköszöntek volna. Felmentem az emeletre, de ott se volt senki. Kimentem az udvarra és a változatosság kedvéért ott se jártam szerencsével, hogy megtaláljam a fiam és a nagyapját. Gondoltam elmentek fagyizni vagy valami. Bementem a konyhába öntöttem magamnak egy pohár narancslevet és felültem a konyhapultra. Miközben iszogattam a pohár tartalmát azon gondolkoztam, hogy nem említették-e, hogy ma lesz e valami mikor hirtelen beugrott hogy ma van a fiam gördeszka versenye. Igen a fiam tavaly óta gördeszkázik és már megnyert pár versenyt. Elsőnek féltem, hogy valami baja lesz, de mindig azt akartam, hogy sportoljon. Örültem volna, ha az autósportba helyezkedik el, de aztán később rájöttem, hogy az még veszélyesebb, is mint a deszkázás. Gondoltam felhívom a nagyapját, hogy hol van pontosan, hogy odamenjek, de nem vette fel.
-Na, mindegy majd megpróbálom később.-gondolkoztam hangosan.
Lementem a mosókonyhába és bedobáltam minden cuccomat a mosógépbe. Mikor már kapcsoltam volna be hallottam, meg hogy csörög a telefonom.
-Basszus, hogy mindig elhagyom.-rohantam vissza a nappaliba.
- Igen, Matti mi a baj? Ugye jól van a fiam?-kérdeztem rögtön mikor megláttam, hogy ki hív.
-Épp ezért hívlak az egyik mozdulatot elrontotta kórházba van, de nem kell megijedned nincs életveszélybe gyere be és mindent elmondok. Szent Imrébe van.-mondta és letette. Hirtelen, ami átfutottam az agyamon azt le se merem írni. Tudtam, hogy egyszer ez is bekövetkezik, mert mindenkivel előfordulhat, de sose mertem bele gondolni. Felkaptam a kocsi kulcsot és már rohantam is le a garázsba. Beszálltam a kocsiba és rögtön padlóra nyomtam a gázt. 10 perc alatt ott voltam a kórházba felmentem a sebészetire mivel oda irányítottak. Nem kellett sokat keresgélnem, mert bementem és rögtön megláttam Mattit, aki a folyosón várt.
-Szia.-ölelt meg.
-Szijja mond, mi van a fiammal?-támadtam rá rögtön.
-Épp korláton volt mikor elrontotta a kick-flipet és lecsúszott, ha jól értelmeztem, amit mondtak a társai. Megúszta horzsolásokkal, kék zöld foltokkal és egy lábtöréssel. Még benn kell maradnia megfigyelésre, de holnapután ha jól lesz, akkor hazamehet.-mondta egy szuszra.
-Bemehetek hozzá?
-Persze menjél, csak én addig hozok neked kávét a büféből. Biztos fáradt vagy. Nem hiszem, hogy erre számítottál mikor hazajössz.-mondta kedvesen
-Köszönöm, hát tényleg nem gondoltam volna.
Mielőtt bementem lehalkítottam a telefonomat nehogy Jenson hív. Beléptem a szobába és hirtelen megijedtem, ahogy ott feküdt szegénykém összetörve. Leültem az ágya szélére és vártam, hogy felébredjen, de elaludhattam mivel a telefonom rezgésére keltem fel, ami a táskámba volt. Jenson hívott. Gyors kimentem a szobából és felvettem.
-Szia, szépségem, hogy vagy? Kipihented az út fáradalmait?-vette fel vidáman.
-Szia. Nem tudtam a fiam kórházba került.-mondtam és a sírás kerülgetett.
-Hogy mi? Mi történt? Súlyos az állapota? Oda menjek?-kérdezte rögtön.
-Balesete volt. Nem tudom meséltem e, de gördeszkázik és épp egy versenye volt, ami nem úgy sikerült, ahogy tervezte. Nem súlyos az állapota az orvos azt mondta, ha nem lesz semmi baja, akkor hazaengedik holnap vagy holnapután.-mondtam neki
-Odamegyek.-jelentette ki
-Köszönöm rendes, vagy de megoldom, de ha szeretnél, gyere.-mondtam neki, mert úgyse tudom róla lebeszélni.
-A következő géppel megyek. szia-nyomta ki a telefont.
Mikor visszamentem Mattihoz még mindig aludt kezdtem félni, hogy ilyen sokáig alszik, de az orvos azt mondta ez ilyenkor még nem gond. Az éjjeliszekrényén ott volt egy műanyag pohár kávé és egy levél „Mire visszaértem elaludtál nem akartalak felkelteni. Haza mentem hozzátok, ha bármi változás van, hívj fel és megyek. Matti” Ezen a levélen mosolyogtam egy jót mikor a fiam ébredezni kezdett.
-Anya? Te mit keresel itt és én mit keresek egy kórházba?-kérdezte
-Elrontottad a …
-Kick flipet. Már emlékszem.-fejezte be a mondatot.
-Anya nagyon fáj a fejem. Nem kapok valami fájdalom csillapítót?-kérdezte meg és látszott, rajta hogy rosszul van. Sose szokott gyógyszereket kérni, csak ha nagyon fáj valamije.
-Szólok az orvosnak.-ott hagytam a fiam és elmentem az orvosért. Szerencsére nem kellett sokat keresgélnem gyorsan megtaláltam.
-Doktor úr a fiam felébredt és panaszkodik, hogy nagyon fáj a feje.-mondtam neki félelemmel teli hangon.
-Azonnal megyek.
Már az orvossal mentem vissza a fiamhoz.
-Szia, kis krapek. Na hogy vagyunk? Hallom fáj a fejed azon kívül valami más?-kérdezte kedvesen.
-A lábam, de az gondolom az esés miatt. De a fejem az nagyon.-nyöszörgött
-Mindjárt jön egy nővér elvisz még pár vizsgálatra aztán kapsz fájdalom csillapítót, de szerintem csak egy kis enyhez agyrázkódás. Elnézést, de nekem mennem kell.-mondta a doki.
Kezdtem kicsit megnyugodni.
-Fiam el kell valamit mondanom.-kezdtem bele, mert tudtam ha Jenson idejön, akkor ki fog derülni, hogy mi összejöttünk és jobban szeretném, ha a fiam tőlem tudná meg és nem, úgy hogy lát minket együtt.
-Mivan anya? Mi történt? Mit művelt megint az apám?-kérdezte
-Apád semmit. De van itt valami, amit nem szeretném, ha mástól tudnál meg.-egyszerüen nem tudtam, hogy mondjam el neki, hogy az anyja bepasizott.
-Anya nyögd már ki ha nem az, hogy összejöttél megint vele akkor csak jobb lehet.
-Jól van nyugi mondom már. Összejöttem valakivel.-jelentettem ki
-Gondolom pilóta vagy ott dolgozó.-mondta boldogan
-Igen pilóta.
-Anya ugye nem akarod, hogy találgassak, mert az kicsit hosszú időt elvenne az életemből szóval mond már hogy ki az.-nevetett
-Jenson.-mondtam ki végül.
-Úgy tudtam.- mondta boldogan.-Örülök nektek remélem ő már nem bánt meg téged. Ha igen akkor megverhetem?-kérdezte a végét már nevetve
-Ő nem fog és örülök, hogy nem akadtál ki. Igen, de úgy, hogy azért versenyezni tudjon.-nevettem vele mikor bejött a nővérke. Mire Matti visszaért a vizsgálatokról már Jensonnel együtt ültem a szobába.
-Hát ez csúcs.-mondta mikor meglátott minket.
-Te vagy a pótapucim.-nevetett.
-Azt hiszem fiacskám, hogy neked megártott az esés. Valami történt a fejeddel.-nevettem fel.
-Ne legyél gonosz hozzám, épp most vesztettem el egy fontos versenyt és pár agysejtem is elhagyott a repülés közben. A nap végére megtudtuk, hogy minden eredménye jó lett ezért holnap reggel hazajöhet velünk. Jenson úgy döntött, hogy marad pár napig és élvezzük ezeket a boldog perceket…