9.

Sziasztok!
Tudjuk, hogy nagyon sokat késtünk a frissel, de mostanában szarakodik a blogspot és nem tudunk bejelentkezni. :(
Reméljük tetszeni fog a rész és kapunk egy-két komit is

Puszaaa

R&A

Ez valami lehetetlen, már vagy két órája pakolok és még mindig nem fejeztem be.
 Ugyanis ma megyünk az Ausztrál nagydíjra...az első futamra.
Őszintén megmondva félek....méghozzá két okból is. Az egyik, hogy mint sajtós most fogok először élesben dolgozni. Interjúk, megbeszélések, fotózások, millió ujságíró és akkor még csak a legfelszínesebb dolgokat említettem. Egy kívülálló el sem tudná képzelni, hogy ránk sajtósokra mennyi felelősség hárul...
A másik dolog amitől félek, az pedig az, hogy újra látom Kimit. Azóta az ominózus este óta nem sokat beszélgettünk egymással, két rövid interjú alatt voltam vele Zürichben, de amikor vége lett az interjúnak, mindketten mentünk a magunk dolgára.
- Végre ez is megvan-sóhajtottam fel megkönnyebbülten, amikor behúztam az utolsó bőröndöm cipzárját.
Utána úgy döntöttem, hogy a maradék időt csakis a fiammal töltöm. Éppen lefelé mentem a lépcsőkön, amikor csengettek. Olyan ismerős volt a helyzet....csak remélni mertem, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát és nem Jenni az.
Gyorsan lefutottam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót. Szerencsére nem kellett meglepődnöm, ugyanis Kimi apukája állt az ajtóban. Ő ajánlotta fel nekünk, hogy a futamok alatt eljön Svájcba és vigyáz az unokájára.
-Szia Matti!-adtam neki két puszit-Hogy – hogy ilyen korán? Igazán szólhattál volna, hogy melyik géppel jössz...vagy én vagy Nico kiment volna érted.
-Tudom lányom, de Paulának azt mondtam, hogy Kimihez jövök a kutyájára vigyázni. Kimi jött ki értem a reptérre. De ne aggódj végig itt leszek az unokámmal...csak néha majd átugrok ránézni a házra és adok kaját a kutyának.
Senki ne lepődjön meg azon, hogy lányomnak szólított. Mindig is annak szólított, már akkor is amikor Kimivel még csak kezdetleges volt a kapcsolatunk. Valahogy Mattival mindig is nagyon jó viszonyunk volt...megmerem kockáztatni, hogy perpillanat őt tekintem az apámnak. De azután, hogy az apám se hitt nekem, senki se várja el tőlem, hogy szeressem.
-Tudom, hogy nem hagynád magára az unokádat.-mosolyogtam a büszke nagypapára- Matti...megjött  a nagypapi!-kiáltottam ki az udvarra, ahol játszott a fiam.
- Már megyek anyuuu!-kiáltotta, valahonnan...szerintem Nico udvarán volt.
Két perccel később már be is vetődött a teraszajtón, végül nagyapja nyakában kötött ki.
-Matti, azért a papát hagyd életben-nevettem, mert már vagy  negyed órája ölelgette.
Miután kiörülte magát azért rájött, hogy én nemsokára itt hagyom őket.  Persze volt egy kis pityergés, de az én fiam nagyon okos és úgy fogta fel a dolgokat, hogy majd hozok neki valami ajándékot.
Olyan gyorsan eltelt az idő, ami még maradt, hogy már csak azt vettem észre, hogy a taxiban ülök a reptér felé. Éppen el voltam merülve a gondolataimban, amikor megcsörrent a mobilom. Ránéztem a kijelzőre és láttam, hogy Kimi az.
-Igen? Valami baj van Kimi?- kérdeztem.
-Nincs semmi, csak hívtalak, hogy hol vagy.
-Ne aggódj…már itt vagyok a reptér előtt. Már megyek…szia-raktam le, majd kifizettem a taxit és a többiek keresésére indultam.
Nemsokára meg is láttam a Red Bull csapatot. Persze már messziről lehetett hallani, ahogy Seb és a szerelők szórják az idióta poénjaikat.
-Szia Rose!-köszönt Christian
-Hello főnök! Kimi merre? Jó lenne tisztázni a hétvége interjúit-mondtam, majd a főnök az egyik sarok felé mutatott.
Meg is találtam az említettet, de valaki más is volt mellette. És ki? Hát mitadisten elkíséri a futamra a drágalátos felesége. Igazán kíváncsi vagyok a reakciójára…hogy mit fog szólni hozzám. Ugyanis ő tudja, hogy én kivagyok.
-Sziasztok!-megpróbáltam a lehető legjobb kedvvel odamenni hozzájuk
Ahogy Jenni meglátott még a szó is beléfagyott.
-Hello-köszönt Kimi –Ő a feleségem Jenni-mutatta be nekem nem nagy kedvvel. Mint aki úgy mellékesen megjegyez valami semmi dolgot. 
Na ez azért meglepett….szóval ezek szerint nem olyan nagy az egyetértés közötttük- De a múltkor azt mondtad, hogy ismeritek egymást nem???
-De…egyszer együtt voltunk egy lovasversenyen és aztán onnan ismerjük egymást. Ugye Jenni???-mosolyogtam rá a lehető legnagyobb mosolyommal.
Ő meg szinte fel tudott volna robbanni. Azért kellett pár perc ahhoz, hogy meg tudjon szólalni. Szerintem nem számított arra, hogy hazudni fogok.
-Igen, ott ismertük meg egymást –szűrte ki a fogai között halkan.
-Emberek örülök hogy ismerkedtek, de gyertek mert nélkületek fog felszállni a gép-jött oda a főnök, majd elindultunk a kis csapatunk után.
Úgy élveztem most a helyzetet, hogy látom Jennit idegeskedni. A gépen is direkt a lehető legmesszebbre ültem tőlük. Szinte már eltudtam képzelni, ahogy vörösödik a feje J
Az úton szinte semmit se csináltam. Olyan 10 percig beszélgethettem a mellettem ülő szerelővel, majd utána zenét hallgattam. A következő dolog amire felfigyeltem órák múlva, hogy mindenki száll le a gépről.
-Neked nincs kedved jönni???-vette ki David (az újonnan megismert szerelő) az egyik fülhallatót a fülemből, mire elmosolyodtam.
-Hát nagy kedvem nincs hozzá …De azthiszem muszáj lesz-sóhajtottam fel színpadiasan-Mégse maradhat sajtós nélkül a Jégember. Tudod nehogy itt nekem elolvadjon- mondtam mire mindketten felnevettünk, majd végre leszálltunk a repülőről.
Nos az első tapasztalatom Ausztráliával az hogy meleg van. Na jóóó nem a negyven fokos kánikula, de a mostani Európához képest meleg van. Míg otthon még csak gyenge koratavasz van…addig itt a meleg késő nyár. Meg hát én finn is vagyok, szóval nagyon nem csípem a hirtelen meleget.
-Innen merre?-siettem oda a főnökhöz, ugyanis nem nagyon tudtam, hogy most először a szállodába megyünk  vagy rögtön a pályára.
- Hát ha túlverekedtétek magatokat az újságírókon, akkor találkozunk a szállodában-mosolygott rám.
Nem mondott hülyeséget Horner, ugyanis amint  lekeveredtünk a csomagjainkkal együtt a gépről, a várócsarnokban legalább 50 firkász volt. Na nekem most kezdődött el a munkám. Oda is mentem Kimihez, aki szintén nem volt oda ezekért az emberekért. Persze nem hiányozhatott az oldaláról az a liba se.
-Rose…muszááj ezt???-kérdezte kétségbeesett arccal Kims.
Megmosolyogtatott az arckifejezése. Pont olyan mint Matti, amikor valamiért könyörög.
-Tudod mit? Egyezséget ajánlok. Ha adsz odakint néhány rajongódnak autogrammot akkor én elrendezem az újságírókat. Megfelel?
- Megfogtam az isten lábát veled, ez egy tökéletes alku. Egy Angyal vagy Rosie…imádlak!-mondta már felélénkülten.
 Azért megjegyzem, hogy az utolsó mondatára fülig elvörösödtem.
-Nem is tudtam, hogy ti ilyen jóban vagytok. Hirtelen már Rosie-nak hívod. Egyébként meg miért nem mehetünk egyenesen a szállodába-szólalt meg gúnyosan Jenni is, nehogy már kimaradjon valamiből is.
-Jenni, nyugodj le! Mi most ide dolgozni jöttünk és nem nyaralni. Lehet, hogy neked ez pihenés, de Rose-nak és nekem ez a munkánk-szólt rá Kimi a feleségére.
-Aha…a munkátok-hogy én egyszer még megtépem emiatt a hangsúly miatt.
-Na jó, ne toporogjunk egyhelyben, menjünk-mondtam, mire elindultunk a firkászok irányába.
Persze ahogy a közelükbe értünk, rögtön letámadták a pilótát. Engem valahogy figyelembe se vettek és félrelöktek. El se tudom képzelni, hogy mennyi pénzt kaphat az az újságíró, aki elkészítheti az első interjút a visszatérő Jégemberrel.
-Kimi milyen a Red Bull-lal visszatérni?-kérdezte az egyik, persze Ő már kezdett feszült lenni, de nem is csodálom, szinte az ember arcába másznak ezek a firkászok.
-Mondtam, hogy nem nyilatkozok-mondta Ő és próbált szabadulni.
-És a felesége örült a visszatérésének?-basszus mennyire pofátlanok ezek.
Na nálam itt volt az a pont, amikor már muszáj volt közbeavatkoznom.
-Na idefigyeljenek. Mr. Räikkönen nem köteles maguknak interjút adni. Hagyják tiszteletben a magánéletét és tűnjenek el innen!-itt emeltem meg a hangom. Nem tudják, hogy kivel húztak ujjat ezek.
-Miért, ki maga, Teréz Anya?-kérdezte pofátlanul az egyik.
-Az még nem vagyok, viszont én vagyok Kimi sajtósa és ha nem haggyák őt békén, akkor esküszöm kitiltatom magukat a pályáról és a hétvége folyamán nem készíthetnek még egy képet se a pilótáról. A gyengébbek kedvéért elmondanám, hogy azért találták ki a csütörtöki sajtótájékoztatót, hogy akkor tehessék fel ezeket a kérdéseket. Világos voltam, vagy beszéljük meg Mr. Ecclestone-nal az ügyet???- persze amikor kimondtam a nevet hirtelen síri csönd lett. Majd elkezdett minden újságíró szépen csendben távozni-Én is így gondoltam uraim. Tudtam, hogy együtt lehet magukkal működni.-mondtam a végét, majd  tapsolást hallottam meg a hátam mögül.
Hátrafordultam, és a főnököt láttam ott.
-Tudtam, hogy te leszel a tökéletes sajtós Kimi számára. Gratulálok Rose, szép munka volt.-fogott velem kezet majd el is indultunk a kijárat felé.
Ahogy gondoltam a rajongók ott várták Őt. Ők nem voltak olyan pofátlanok, de azért szerettek volna egy autogrammot a kedvencüktől, amit meg is értettem. Persze az előbbi jelenet után nem várhattam el Kimitől, hogy autogrammokat osztogasson.
De Ő megint meglepett és ahelyett hogy beszállt volna az autóba, Ő odament a rajongókhoz és autogrammokat osztogatott és még fényképezkedett is. Ez nem vall Rá…de megcsinálta és én nagyon büszke vagyok ezért rá.
Mit ne mondjak eléggé elhúzódott a dolog és sajnos közben kénytelen voltam elviselni Jennit is magam mellett. Addig még jó volt, amíg valami barátnőjével telefonált, de aztán jött a neheze.
-Azt hiszed hülyét csinálsz belőlem Riina? Tudom, hogy te vagy az. Engem nem tudsz átverni.-vonszolt egy olyan helyre, ahonnan Kimi biztosan nem látott minket.
Szerintem azt hitte, hogy meg fogok ijedni tőle, de ez helyett lesöpörtem magamról a kezét és én vettem át az irányítást.
-Nem is akarlak átverni Jenni...-rámosolyogtam- De én a helyedben nem nagyon pattognék, mert akkor véletlenül eljár a szám és elmondom Kiminek, hogy milyen is az ő drágalátos kis felesége.-na most láttam meg először életemben az arcán a félelmet.
Palástolni akarta azt a félelmet, de én már elég jól ismertem őt ahhoz..hogy olvasni tudjak a szeméből.
-Akkor miért jöttél??? Mi ezzel a célod?
-Mindent a maga idejében barátnőm. Hidd el nem fogsz kimaradni a történésekből-mondtam neki gúnyosan majd visszamentem Kimihez...

U.i.: Kicsit lejjebb megtalálhatjátok a legújabb díjunkat...mégegyszer köszi csajok!!!