26.

Szijjasztok! :D

Nagyon szépen köszönjük a komikat az előző részhez...hát igen Rii végre kimondta azt a bizonyos  ,,bűvös" szót.
Most végre jelentkezünk az új résszel, reméljük ezt is jónak találjátok majd.

Puszz
R&A

És igeeen!!! Nico megnyerte élete első futamát! Ezt el se hiszem. Egész életében ezért küzdött az unokatesóm és most sikerült neki.

Bár a futamot úgy kezdtem, hogy Kimsnek drukkoltam, de a vége mégis máshogy alakult. Az én Jégemberem is jól teljesített. Egészen a végéig úgy volt, hogy a második helyet megfogja, de végül a Pirelli gumik megadták magukat, így szinte az utolsó körökben visszaesett a 14. helyre. Ő most biztosan csalódott, de az én szememben akkor is ott volt a dobogón. És azt hozzá kell tenni, hogy ez egy gyönyörű teljesítmény tőle két év kihagyás után.

 De ezen a futamon most nem Kimi volt a főszereplő, hanem Nico. Még fel sem tudom fogni, hogy életében először megnyert egy forma 1-es nagydíjat. Mérhetetlen büszke vagyok rá, és nemcsak én, hanem Matti is. Mi szinte a végén már kiabáltunk annak az érdekében, hogy megnyerje ezt a futamot. Persze magabiztosan vezetett, de azt mindenki tudja, hogy az ördög nem alszik és akármi megtörténhet...főleg itt a Száguldó Cirkuszban. Szinte magam elé képzeltem a képet, ahogy Keke majd megszorongatja a fiát miután hazament. Hiszen Nico apukája mindig is arra vágyott, hogy a fia egyszer ugyanúgy belekóstoljon a világbajnoki létbe, ahogy egykoron ő tette. És persze nem maradhat ki az unoketesóm anyukája  Irene néni is borzasztóan büszke az ő kicsi fiára. Fogadni merek, hogy ő most sír a TV előtt úgy, ahogy én.

Én is rettentő büszke vagyok Nicora. Ő az egyetlen ember, akiben vakon megbízom és ő életem egyik legmeghatározóbb férfija. Sokan a legnagyobb szerelmüket szokják ide sorolni, ami nekem se hiányozhat...de Nic mégis ott szerepel a listán, hiszen nagyon szeretjük egymást.

És most tessék, itt sírok a TV előtt és fel se tudom fogni, hogy nyert. Remélem minél hamarabb fel tudom hívni őt, hogy gratulálhassak neki. És persze az is biztos, hogy itthon fergeteges buli lesz neki tartva. De még nem beszélhetünk, mivel épp most szedik szét az újságírók. És most nem azért, mert neki ment valakinek, hanem azért, mert végre nyert...

Éppen azon gondolkoztam, hogy Nico mikor végezhet a sajtóval, amikor megcsörrent a telefonom. Bár nem unokatesóm számát jelezte ki a mobilom, de a hívónak mégis örültem. Kimi volt az.

- Ugye jól hallottam azt amit a futam előtt mondtál?-kérdezte miután felvettem.

- Ha azt hallottad, hogy szeretlek, akkor igen, jól hallottál.-nevettem bele a telefonba.

- Most ez komoly?-kérdezte meg hitetlenkedve, de hallottam hogy mosolyog.

- Nem Kims...én komolytalanul szeretlek!

- Bocsi, csak ezt el se hiszem Kicsim. Akkor megpróbáljuk újra?

Pár nappal ezelőtt még megöltem volna ezért a megszólításért, de most mégis olyan jól esett.

- Igen, csak még nem szeretném elmondani Mattinak, ha nem gond.

- Gondolom, nem tetszene neki az ötlet-lett egy kicsit szomorúbb a hangja. De ő nem hallotta ma azt, amit én-

- Félreértesz. Azért nem akarom elmondani, hogy ne élje bele magát a dolgokba. Tudod, ha esetleg nem sikerülne ez nekünk, akkor megint megsebeznénk és én ezt nem akarom. És mielőtt megkérdeznéd, igenis beleélné magát...képzeld ma azt mondta rád, hogy apu. Szokott neked ilyet mondani a gyerek?

-Hát ilyet még nem mondott. Azt hiszem ez életem eddigi legjobb napja...bár nyerhettem volna neked egy futamot-váltott megintcsak szomorú hangra.

-Jajj Kims, nem kell rögtön a harmadik futamodon nyerni. Nem az számít.-vigasztaltam

- De...

-Nincs semmi de Kimi Mathias Räikkönen! Az én szemembe, te mindig nyersz és nem te tehettél arról, hogy elfogytak alólad a gumik. Most másnak kellett nyernie!

- Ja igen, Nico nyert. Gondolom nagyon büszke vagy rá!-mondta egy kicsit jobb kedvvel.

Témát váltott és ez jó jel.

-El sem hiszed, hogy mennyire. Ugyanúgy végigbőgtem a díjátadót, mint amikor te világbajnok lettél.-szinte azt se tudtam, hogy mit beszélek ezért kicsúszott ez a számon.

Pedig nem szívesen beszélek azokról a dolgokról, amik abban a tíz évben történtek. Úgy döntöttem a fiam születésén és nagy pillanatain kívül el akarok felejteni mindent, ami arról a rossz időszakról szólt.

-Te akkor sírtál?-kérdezte meglepődve-Én azt hittem, tiszta szívedből utáltál...

-Jajj te lökött, látom még nem fogtad fel, hogy én már 12 éve csak téged szeretlek. Nem tudtalak utálni-mondta a végét halkan - De erről nem akarok beszélni.

- Kicsim...pedig tudod, hogy egyszer muszáj lesz ezekről beszélnünk, ha újra akarjuk kezdeni.

- Tudom Kimi, tudom. De ne most!-sóhajtottam fel.

- Rendben. De nekem most mennem kell, még adnom kell néhány interjút, különben megöl a sajtósom miután visszajön a szabiról.-sóhajtott fel teátrálisan.-Tudod te, hogy milyen egy rabszolgahajcsár az a nő???-szemtelenkedett.

- Jössz te még az én utcámba Räikkönen- mordultam fel- Ne akard, hogy az a rabszolgahajcsár visszamenjen dolgozni, mert akkor jajj lesz neked!-mondtam, de a végét elnevettem.

- Ne aggódj, a fölös energiáidat majd levezessük másképp! Nem lesz neked kedved interjúkra küldeni, mert akkor nem lehetek veled-pimaszkodott. Szinte eltudtam képzelni azt a tipikus perverz vigyorát.

- Tudtam Szívem, hogy egyre gondolunk. Csinálhatunk mást is az interjúkon kívül. Mondjuk....van egy-két reklámforgatás is a naptárban. –vágtam vissza.

-Köszz-nyögött fel- én egy kicsit másra gondoltam.

-Ne aggódj, tudom-nevettem fel- Na de menj interjút adni!

-Igenis asszonyom! Vigyázzatok magatokra, majd megyek! Szia! Szeretlek!

-Én is téged. Szia Kimi!-köszöntem el és bontottuk a vonalat.

Olyan jó volt végre így beszélgetni és a végén kimondani, hogy szeretlek. Most jöttem rá, hogy titkon mindig is erre vágytam a tíz év alatt...

Miután előhalásztam a fiam is a szobájából, végre sikerült elérnünk Nicot is. Ahogy gondoltam, fergeteges buli volt a Mercedesnél, hiszen alig hallottuk a hangját a telefonban. Azért végülis gratulálni sikerült neki, után mennie kellett csapatfotózásra. A szerelők már most nem bírtak magukkal, hallottam, hogy  a zene már javában megy a boxokban és hatalmas az ünneplés.

Persze Nico volt a legboldogabb és ezt hallottuk a hangján. Nagyon örült, hogy felhívtuk....most hallottam a hangján, hogy őszintén boldog. Elért egy olyan célt az életében, amiért gyerekkora óta harcol.

Voltak már neki jobb és rosszabb korszakai, de nyerni még egyszer se tudott. Pedig nagyon küzdött érte, ezt én nagyon jól tudom. Csak sajnos eddig nem olyan csapatoknál versenyzett, ahol aranyra tudta váltani a tudását. Ezért sok év után a Mercedesnél megtalálta az összhangot és nyerni tudott. Végtelenül becsülöm azért mert eddig még sosem adta fel.

Ezt a tulajdonságot tőle tanultam el. Nico tanított meg arra, hogy sose adjuk fel és mindvégig küzdjünk azért, amit nagyon szeretnénk. És sajnos csak most jöttem rá, hogy eddig nem ezt tettem. Mert én Kimit nagyon szeretném és eddig nem küzdöttem érte. Most viszont megfogadtam, hogy én is küzdeni fogok azért, amit igazán szeretnék, egy boldog családért Kimivel....