2014. január 27., hétfő

10. rész

Hali! :)

Itt is lennék a tizedik résszel :) Nagyon szépen köszönöm csajok az előző komikat, ezt a részt most nektek ajánlom.
Valamint mostanában kavarog bennem egy gondolat, miszerint az első történetet (Egy másik világ - nagyon régen volt egy másik blogunk, ami most már nem érhető el) kicsit átírnám és közzétenném, valamint befejezném, mivel az a történet kicsit kisiklott a kezeink közül és nem lett befejezve. Jó lenne ha visszajeleznétek ezzel a történettel kapcsolatban. Szép hetet mindenkinek! :)

Puszim

- Mi a baj El?-kérdezte komoly hangon.

Pár másodpercig viaskodtam az előbb meghozott döntésemmel, de úgy éreztem ezt muszáj megtennem a boldogságom érdekében. Tudom, hogy Eddie egyszer majd megérti a döntésem.

-Öhmm...ne a lakásomra gyere értem. Majd SMS-be megírok mindent.-mondtam neki, miközben végig Edward szemébe néztem.

 Meglepődést véktem felfedezni a szemében. Biztos volt abban, hogy őt fogom választani, most viszont nincs igaza. Úgy érzem, ha most nem állok ki magamért, akkor egy nagyon nagy hibát követek el.

-Mi történt? Ugyen van valami? Hallom  a hangodon, ne is tagadd-hallottam meg pár másodperc múlva a hangját.

- Eddie-sóhajtottam fel.

-Nem fogadta jól, mi? Odamegyek, most-lett egy kicsit dühös a hangja.

 Ez volt a másik félelmem. Bele se mertem gondolni, mi lesz itt, ha ők egy helységbe kerülnek.

-Kimi...kérlek ne! Csak veszekedés lenne belőle-kérleltem.

-Nem kicsim, tudom, hogy utál engem, de azt ne rajtad verje le.

-De nem akarok ma veszekedést.Ma randink lesz, emlékszel még?-próbáltam terelni a témát.

-Igérem a kedvedért ma hozzá se szólok, de nem akarom, hogy ott legyél. Érted megyek, most! Csomagolj be pár napra-mondta ellentmondást nem tűrően.

- Tudom, nem tudlak arról meggyőzni hogy ne gyere ide. Rendben, várlak.

Idegesen pakoltam össze pár cuccot. Nem is figyeltem, hogy mket pakolok be a táskába, a lényeg az volt, hogy minél gyorsabban. Azt akartam, hogy mire Kimi csönget, csak kiléphessek az ajtón és még csak véletlenül se kelljen a két fiúnak találkozni. Nem akarom, hogy ez a vihar most lecsapjon, még csak most kezdtük újra Kimivel.

Miután kész lettem, a csomagomat a bejárati ajtóhoz raktam. Épp ekkor jött oda hozzám barátnőm is.

-Eli, tényleg ezt akarod?-kérdezte félve-Hiszen Eddie szeret és félt, tudod jól.

-Tudom Lina, tudom, de kérlek legalább te érts meg engem. Amint kiderült az elmúlt egy hétben, én nem tudok úgy dolgozni Kimi mellett, hogy közömbös vagyok vele. Be kellett valljam, a mi kapcsolatunk közel sem zárult le akkor. Ez az egész befejezetlen maradt, hiszen akkor még csak pár napja voltunk együtt. Úgy érzem, ha nem tudom meg hogy mi is van köztünk, akkor sose fogom tudni lezárni ezt az egészet. Ha nem megy nekünk, akkor nyugodt szívvel le tudjuk zárni a kapcsolatot és barátok maradunk. Pár nappal ezelőtt ebben állapodtam meg a finnel.-mondtam el kissé hosszas monológomat. Muszáj volt, hogy legalább barátnőm megértsen.

- Nekem nem kell magyarázkodnod-mosolygott rám együttérzően-Szerintem helyesen cselekedtél, Eddie meg majd megbékél veletek. Én drukkolok nektek-ölelt át, miközben csengettek én meg felvettem a kabátomat-Azért adj majd magadról életjelet-mondta miközben kinyitottam az ajtót.

Ahogy sejtettem Kimi állt az ajtóban és aggódva nézett rám. Ha eddig nem is voltam biztos a dolgomban, ebben a pillanatban minden megváltozott. Ez az ember itt előttem megérdemel még egy esélyt, hiszen mindent félretéve értem jött. A helyzettől függetlenül elmosolyodtam és átöleltem.

-Szia-mosolygott vissza és átölelte a derekam-Minden rendben van?-kérdezte Linától, miközben a hátamat simogatta.

-Rendben lesz, erről én kezeskedem-válaszolt barátnőm -Ti csak béküljetek, ja és érezzétek jól egymást-kacsintott félreérthetetlenül, mire én a lábujjaimtól a fejem tetejéig lángba borultam. 

-Hát ez a csomag kié?-támolygott ki a szobájából Chris is, majd észrevett minket is a bejárati ajtóban- Ó, ennyire elrontottam a dolgokat? Tündérbogár ne menj el...-görbítette le a száját, mint egy kisovis.

- Nem te rontottad el Chris, ígyis-úgyis megtudta volna-sóhajtottam fel, de azért megpróbáltam mosolyogni a bolond barátomra. Nem akarom, hogy azt higgye, miatta megyek el.

Kimi is látta, hogy megint elszomorodom ezért egy kicsit erősebben szorította meg a csípőm, mire felé fordítottam a tekintetem.

-Megyünk?- kérdezte, mire csak bólintottam és egy gyors sziasztok után elindultunk a kocsijához.

-Van itt még egy kis gond-vakargatta meg a tarkóját már a kocsiban, mikor már vagy öt perce autókáztunk.

-Kivele Raikkönen, ma már semmin se lepődök meg.

-Hát a randi...nem volt időm elintézni-nézett rám félve, mire felnevettem.

-Most te tényleg ez miatt hoztad rám a szívrohamot? Hihetetlen egy alak vagy...-nevettem megint.

-Akkor nem haragszol? Tudom, hogy mit ígértem, de azért ma aludhatnál velem.

-Talán beszélhetünk róla-mosolyogtam. 

Fura, de most valamiért boldog voltam, bár még mindig nyomasztott, hogy a legjobb barátom nem ért egyet velem...

3 megjegyzés:

  1. szia ez nagyon jó lett remélem eddie megbékél velük megérdemelnék
    pusy

    VálaszTörlés
  2. Hello :-)
    Szerintem is jo lett. Egyetértek Ellel, meg kell próbálni, aztán lesz ami lesz. Én szurkolok nekik. Eddie viszont remélem hamar észhez tér...
    A másik sztori: én azt is olvastam :-D be is ugrott valami de nem vagyok már biztos benne hogy az volt... (Kimi, Seb + 2csajszi, az egyik ha jol emlékszem valamalyik csapatfőnök rokona volt, a szülei pedig autóbalesetben halltak meg, de nem tudta, hogy ki volt a màsik sofőr mert mindig csak az ügyvéd volt ott a tárgyalásokon... Jóra gondolok vagy keverem egy másikkal sztorival?) Én akár átalakítva akár anélkül de támogatom az ötletet hogy újra publikáld (még akkor is ha nem jóra gondoltam) :-)
    C

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok! Köszönöm az eddigi komikat, örülök, hogy tőletek mindig olvasok kommentet :)
    C jól tippelsz, arról a történetről van szó, amit felvázoltál. Nem gondoltam, volna, hogy valaki még emlékszik erre a történetre, de nagyon örülök neki :)

    VálaszTörlés